Szent Jakab Plébánia
Gencsapáti
A Plébániatemplom
A gencsi templom védőszentje Szent Jakab apostol. Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
Az orgona
A gencsi templom számára először Jetter János Jakab kőszegi mester épített orgonát 1776-ban, mely 6 változatú, kéznyomós fújtatású későbarokk hangszer volt, melynek megfelelő működésére és az esetleges hibák kijavítására a mester garanciát is vállalt
Ezt a hangszert 1880-ban átvitték Perenyébe (ahol egészen 1942-ig működött), Gencsre pedig lovag Országh Sándor királyi udvari orgonaépítő mester, a kor egyik legtekintélyesebb magyar orgonaépítő mestere készített új orgonát.
A gencsi orgona nagyszabású felújítására és bővítésére 1968-69-ben került sor Szigeti Kilián tervezete alapján, mely által az értékes Országh – féle orgonát sikerült megőrizni: manuális része ui. megmaradt az első manuálon. Ugyanekkor került sor a villanyfújtatás elkészítésére is. A munkálatok elvégzésével az egyházközség a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Orgonaüzemét bízta meg, majd az új orgonát 1969. aug. 12-én Dr. Gergye Zoltán megbízott gencsapáti plébános vette át.
Újabb, kisebb szabású felújítást, 1996-ban végeztek a hangszeren, melyet a Soproni Orgonaépítő Kkt.végzett el.
Az orgona két manuálos, 12 regiszteres, mechanikus csúszkaládás és mechanikus billentyűtraktúrával rendelkezik.
| Diszpozíció | ||
| I. manuál |
II. manuál | Pedál |
| Principál 8 |
Födött 8 | Subbass 16 |
| Oktáv 4 | Csövesfuvola 4 |
Oktávbass 8 |
| Quint 2 2/3 |
Principál 2 | |
| Mixtúra 3x2 |
Cimbel 3x1 | Kopulák: |
| Bourdon 8 |
II./I. |
|
| Gamba 4 | P./I. | |
| Tremolo | P/II. | |
A Szentkút kápolna
A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.
Szent István király templom
Apáti-Gyöngyösapáti egykor önálló település neve, ma Gencsapáti község falurészeként ismert. Apáti fíliás község volt. Templomáról a 17. századtól tudunk. Korábbi létezésére csak régészeti kutatásokból következtethetünk.
A jelenlegi templom építéséről 1899. októberében tartott egyházközségi gyűlésen született határozat, mely szerint vagy kápolnát vagy kis templomot építenek. Az építkezéshez a községbeli földbirtokosok és a lakosok ajánlottak fel adományokat.
A plébános - Limperger Flóris - nem támogatta az építkezést, mivel úgy gondolta nincs meg a megfelelő anyagi fedezet. A hívek azonban plébánosuk akarata ellenére az építkezés engedélyezése érdekében a főpásztorhoz fordultak. Az egyházmegye 1901-ben kinevezett új főpásztora igent mondott az építkezésre.
A templom benedikálását Wallner József nagypösei plébános végte, mivel sem a kerületi esperes, sem Limperger Flóris nem vállalta.
A templom védőszentje Szent István király lett.
Az oltárt Jaroschek Mátyás szombathelyi oltárépítő mester tervezte. Felette helyezték el Szent István képét, amelyet gróf Széchenyi Rezső festett.
Sajnos e templom is megszenvedte a II. világháború pusztításait. A háborús károk kijavítása után közel negyven évig csak kisebb javításokat végeztek a templomon.
A 80-as évek elejére halaszthatatlanná vált a külső-belső felújítás. Ennek érdekében az akkori plébános Dr. Konkoly István megtette a szükséges lépéseket, így 1983 tavaszán elkezdőthetett a renoválás.
A felújított templom megáldása 1983. augusztus 20-án ünnepi szentmise keretében történt. A nagy mindenre kiterjedő renoválást követően 1997-ben a főoltárt Hesztera Aladár restaurálta.
A templomban egy szentmisét tartanak szombaton mely egyben előesti mise is.